Dely Mári balladája

"A kultúrának éppen az a csodálatos tulajdonsága, hogy mindig mozgásban van, mindig alakul, hogy az nem önmagáért van. Középpontjában nem a jelenség áll, hanem maga az ember, illetve az emberekből , a családokból kialakult közösség." (Gaál Károly)
A Dely Mári balladája egy helyi (sokoróaljai),  új stílusu ballada. A rendelkezésemre álló variációk, és saját recens gyűjtésem alapján megállapítható, hogy az említett ballada ismert és elterjedt volt Szigetköz (...), Rábaköz (...), valamint Sokoróalja és Csallóköz községeiben is - írja Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna Diplomadolgozatában is, de országos elterjedésére nem talált adatot.
Felpéc falu neve, mint helynév kétszer fordul elő jelzőként a balladákban. Más változatokban a saját falujának nevét énekli bele az adatközlő.
A ballada keletkezési idejére nézve értékes információval szolgált Horváthné Takács Judit, akinek gyűjtéseiből tudjuk, hogy a ballada már "élt" a tragédia után egy évvel. Elbeszélések szerint 1875-ben, amikor a jegyző Dely Lajos (a ballada hősnőjének bátyja) Rábaszentmihályra ment, a falu népe a határban fogadta az új jegyzőt, és tiszteletére elénekelte a Dely Mári balladáját.(részlet a fent említett Diplomadolgozatból.)
A ballada megjelent Dr.Lanczendorfer Zsuzsanna-Gülch Csaba A vérző liliom -Dely Mári balladája a néphagyomány és a költészet tükrében című könyvben, mely szép példája annak, miként épül egymásba, miként találkozik a népköltészet és a szépirodalom. A ballada más műfajra is hatással volt: belőle táncdráma is készült, melyet többek között Felpécen is bemutatott a győrújfalui Csutora Hagyományőrző és Néptáncegyüttes a hazai és külföldi bemutatók mellett. Koreográfus Lukácsné Honfi Beatrix.